Korábban már írtam arról, hogy szeretnék egy kávézó-könyvesboltot, majd kiegészítettem a képet azzal, hogy ennek közösségi hellyé kell válnia. A napokban viszont olvastam egy riportot egy könyvtárosnőről, és rájöttem, hogy igazából könyvtárként kéne működnie. Szabadpolcosra gondoltam, ahol a betérők nyugodtan körbejárhatnak, leemelhetik a nekik tetsző köteteket, olvasgathatnak egy kávé/tea/sütemény mellett, és találkozhatnak azokkal, akiknek hasonló az érdeklődési körük. (Kisebb településről van szó, emberi léptékű, családias hangulatú helyről, ahol nem lepődnek meg az emberek, ha valaki beszélgetést kezdeményez velük.) Úgy képzelem el, hogy nincs néma csönd, mindig lehet hallani valami kis alapzajt, mert valahol éppen történik valami érdekes. Mindehhez szükség van jól használható, kényelmes berendezésre: nemcsak könnyű, párnázott székekre, hanem például kanapékra és zsákfotelekre is. A legjobb az lenne, ha az egész inkább hasonlítana könyvespolcokkal teli nappalik láncolatára, mint egy hagyományos könyvtárra.
Update:
A nyári melegben nagyon jól tud esni a hűvös levegő és az árnyék, szerintem erre ideális megoldás lehet a hátsó kertben vagy az átriumban néhány diófa, amik alatt nyugágyban heverészve vagy hintán ülve olvasgathat az ember.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése